Hozzuk magunkat form�ba a ny�rra!

A ny�r k�zeledt�vel sokan k�ts�gbeesve keresik a lehet�s�get, hogy a t�len kiss� ellustult test�ket a f�rd�ruhaszezonra cs�csform�ba hozz�k. Ez a probl�ma a n�ket �s a f�rfiakat egyar�nt �rinti, b�r rendszerint az urak nem tulajdon�tanak ennek akkora jelent�s�get, mint a h�lgyek.

T�ny, hogy az �h�tott f�rd�ruham�ret visel�se sokat lend�thet �nbizalmunkon, lelki egyens�lyunkon. �rdemes azonban figyelembe venni azt, hogy a „csinos”, a „sz�p”, �s az „eszt�tikus” fogalmak nem csak a kil�kt�l f�ggenek, hiszen lehet valaki 40-es vagy 42-es m�ret� f�rd�ruh�ban is csinos. Nem kell, hogy mindenki sz�m�ra c�l legyen az 50 kil� �s a 36-os ruham�ret. Az ide�lis tests�ly sok mindent�l f�gg (pl. nem, kor, testmagass�g, egy�ni alkat). Az a fontos, hogy j�l �rezz�k magunkat a b�r�nkben, emellett a tests�ly ne jelentsen eg�szs�gi kock�zatot.

A t�ls�ly ugyanis rizik�faktora sz�mos �letm�ddal �sszef�gg� betegs�gnek, pl. cukorbetegs�g, sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek, magas v�rnyom�s stb. A t�l sov�ny emberek szint�n hajlamosak k�l�nb�z� betegs�gekre, hiszen az alult�pl�lt szervezet v�dekez� rendszere gyeng�bb, �s a nem megfelel� t�pl�lkoz�s k�vetkezt�ben sz�mos hi�nybetegs�g alakulhat ki. A szervezet bikiniszezonra val� felk�sz�t�se teh�t minden esetben az egy�ni alkatt�l, illetve az el�rend� testt�megt�l f�gg.

�vatosan a fogy�k�r�val!

Ny�r elej�n legt�bben csak a t�len felszedett n�h�ny kil�t�l szeretn�nek megszabadulni. Az ide�lis – az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s elvein alapul� – fogy�k�r�val heti 0,5-1 kg lead�sa �rhet� el. Ez j�val kedvez�bb, mint a heti 5-6 kg lead�sa, mert a szervezetet kev�sb� terheli meg, �s a joj�effektust�l (gyors fogy�st k�vet� gyors visszah�z�s) sem kell tartani. Emellett lass� fogy�s eset�n a b�r rugalmass�ga is megtarthat�. L�ssuk be, hogy egy kiss� teltebb idom�, de sz�p, eg�szs�ges b�r� bikinis h�lgy l�tv�nya m�g mindig eszt�tikusabb, mint egy v�kony, de l�g�, r�ncos b�r��.

Akik k�ts�gbeesetten �s gyorsan akarnak megszabadulni felesleges kil�ikt�l, azok gyakran valamelyik divatosnak tartott „szt�rdi�t�ban” l�tj�k a megold�st. Ezekr�l a divatdi�t�kr�l azonban �rdemes tudni, hogy gyakran valamelyik t�panyag hi�nyos, m�g m�s t�lzott bevitel�vel �rik el a kezdetben l�tv�nyos eredm�nyt, �m hosszabb t�von komoly k�rosod�st okoznak a szervezetben. A sz�nhidr�tszeg�ny di�t�k az�rt olyan elterjedtek, mert a di�ta elej�n gyorsan fogy az illet�, �s ennek �r�m�re hajlamos f�lv�llr�l venni a k�vetkezm�nyeket, mint pl. depresszi�, a fizikai �s szellemi teljes�t�k�pess�g cs�kken�se, a hormonrendszer felborul�sa, �rrendszeri-, vese- �s m�jk�rosod�s. Ezeket m�rlegelve �s tudom�sul v�ve �rdemes ink�bb a lassabb, de eg�szs�gk�rosod�st nem okoz� tests�lycs�kkent� �trendet v�lasztani.

Nem megval�s�thatatlan, ha valaki a tavasz v�g�n szeretn� leadni n�h�ny kil�nyi s�lyfelesleg�t, de 10-20 kil� s�lyt�bblett�l semmik�pp sem aj�nlatos 1-2 h�nap alatt megszabadulni.

N�h�ny kil� lead�sa

Kev�s s�ly lead�s�hoz el�g, ha �tkez�s�nkben apr� v�ltoztat�sokat tesz�nk, �s a testmozg�st kiss� fokozzuk, �gy k�l�n�sebb megterhel�s n�lk�l �rhetj�k el c�lunkat. A t�pl�lkoz�sban �ri�si lehet�s�get ad a tavasszal m�r mindenhol el�rhet� sz�les z�lds�g- �s gy�m�lcsk�n�lat, amelyet �rdemes kihaszn�lnunk. Ezek az �lelmiszerek laktat�ak, sz�mos vitamint �s �sv�nyi anyagot, sok �lelmi rostot tartalmaznak, energiatartalmuk viszonylag alacsony �s v�ltozatos form�ban elk�sz�tve ak�r nyersen, ak�r s�tve vagy f�zve fogyaszthat�k.

T�z�raira, uzsonn�ra kiv�l� lehet egy friss gy�m�lcssal�ta m�zzel �s citroml�vel le�ntve, vagy vegyes z�lds�gf�l�kb�l �sszev�logatott sal�ta egy kis balzsamecettel, ol�vaolajjal �s f�szerekkel �zes�tve. Egy ilyen sal�ta sajtkock�kkal, sonk�val, f�tt toj�ssal, csirkemellel, vagy virslikarik�kkal �s egy szelet barna keny�rrel (vagy an�lk�l) m�g vacsor�nak is t�k�letes. Ez ut�bbi form�ban a f�rfiak is sz�vesebben fogyasztj�k, mintha csak szimpl�n z�lds�get enn�nek.

Praktik�k a mindennapi �tkez�shez

A mindennapi t�pl�lkoz�s sor�n az �telk�sz�t�sben �s az alapanyag-v�logat�sban tett apr� v�ltoztat�sokkal, praktik�kkal a napi elfogyasztott energiamennyis�g nagyban cs�kkenthet� an�lk�l, hogy ezt b�rki is �hez�sk�nt �ln� meg. Nem �rdemes r�gt�n nagy v�ltoz�sokat bevezetni, mert ahhoz nehezebben tartja mag�t az ember, �s a megszokott �telekr�l sem kell mindenk�ppen lemondani.

�me n�h�ny p�lda:
• a b� zs�rban s�lt h�sok helyett k�sz�ts�k az �telt kev�s zsirad�kkal serpeny�ben, vagy s�t�ben
• az �telk�sz�t�si technol�gi�k k�z�l r�szes�ts�k el�nyben a f�z�st, p�rol�st, s�t�zacsk�ban, tefloned�nyben val� k�sz�t�st
•a k�ret egy r�sz�t v�ltsuk ki p�rolt z�lds�ggel vagy sal�t�val
• zs�ros sert�s h�sok helyett v�lasszunk sov�ny sert�sh�st, vagy sz�rnyasokat
• halak k�z�l v�lasszunk sov�nyabb halakat (tengeri halaknak kedvez�bb a zs�rsav-�sszet�tel�k, mint az �desv�zieknek)
• a tej �s tejterm�kek (sajt, t�r�, tejf�l) k�z�l az alacsonyabb zs�rtartalm�akat r�szes�ts�k el�nyben
• a ken�zsirad�kok k�z�l v�lasszunk alacsony zs�rtartalm�, „light” term�keket
• �dess�gek, s�tem�nyek, desszertek eset�n egy�nk csak fele annyit, mint el�tte, vagy a zs�rszeg�nyebb, tej-, vagy gy�m�lcs alap�akat r�szes�ts�k el�nyben
• a desszertek �des�t�s�re haszn�lhatunk �des�t�szert
• ha napk�zben meg�hez�nk, egy�nk gy�m�lcs�t a zs�rosabb, kelt t�szt�b�l k�sz�lt p�ks�tem�nyek helyett
• a p�k�ruk k�z�l v�lasszuk a magas rosttartalm�, teljes �rl�s� lisztb�l k�sz�lt, magvas kenyereket (ezek energiatartalma nem kevesebb, mint a feh�rlisztb�l k�sz�ltek�, azonban magas rosttartalmuknak k�sz�nhet�en nagyobb a tel�t� �rt�k�k, �gy kevesebbel is j�llakunk)

Ha valaki m�r egy�bk�nt is a fentiek szerint t�pl�lkozott, de m�g �gy is szeretne p�r kil�t�l megszabadulni a ny�rra, az is tehet valamit ennek �rdek�ben: az eddig fogyasztott �telmennyis�geknek csak a 3/4-�t egye meg, �s fokozza a fizikai aktivit�st.

megnevez�s	energia (kcal)	energia (kcal)	megnevez�s
R�ntott sert�sszelet (1 adag)	417	286	Nat�r sert�sborda (1 adag)
Has�bburgonya (1 adag)	370	234	S�s burgonyak�ret (f�tt burgonya) (1 adag)
P�rolt rizs (1 adag)	370	280	S�rgar�p�s p�rolt rizs (1 adag)
Zs�ros sert�s h�s (100 g)	429	159	Sov�ny sert�sh�s (100 g)
R�ntott ponty (1 adag)	510	321	Citromos t�kehalfil� (1 adag)
2,8 %-os zs�rtartalm� tej (100ml)	60	49	1,5 %-os zs�rtartalm� tej (100ml)
Trappista (zs�ros) sajt (30 g)	112	66	K�m�nyes (sov�ny) sajt (30 g)
Teavaj (10g)	72	22	Light margarin (10g)
Franciakr�mes (1 szelet)	341	90	Alm�s pisk�ta (1 szelet)

Ha valaki eb�dre elfogyaszt egy szelet r�ntott h�st has�bburgony�val, �s ut�na m�g egy szelet franciakr�mest is megeszik, akkor az �tkez�ssel �sszesen 1128 kcal energi�t visz be a szervezet�be. Ha ezek helyettes�t�sek�nt a t�bl�zatban szerepl� p�ldak�nt eml�tett �teleket eszi, az �sszesen 610 kcal energi�t jelent, teh�t t�bb mint 400 kcal energi�t megsp�rol.

Fizikai aktivit�s

Term�szetesen ahhoz, hogy „j� form�ban” legy�nk, nem el�g csak az �tkez�sre odafigyelni, fontos a megfelel� fizikai aktivit�s, testmozg�s is, amit ha kell� rendszeress�ggel �s intenzit�ssal v�gz�nk, biztos, hogy nem marad el a v�rt eredm�ny. A fizikai aktivit�snak sz�mos kedvez� hat�sa van az eg�szs�gre, �s nem utols� sorban n�lk�l�zhetetlen kieg�sz�t�je a tests�lycs�kkent� �trendeknek.

A testmozg�s j� hat�ssal van a kering�si rendszerre, a l�gz�rendszerre, pozit�van hat csontjainkra, izmainkra, valamint az �ltal�nos fizikai �s szellemi er�nl�tre; fokozza az alapanyagcser�t, kedvez�en hat a zs�rrakt�rak cs�kkent�s�re. A ny�r k�zeledt�vel egyre t�bbet tart�zkodunk a friss leveg�n, ami sz�mos lehet�s�get ny�jt a testmozg�sra: h�tv�genk�nt �rdemes a csal�ddal, bar�tokkal kir�ndulni, t�r�zni vagy s�t�lni; el�vehetj�k a t�lre eltett ker�kp�rt, g�rkorcsoly�t, a strandok nyit�s�val �szni is t�bb lehet�s�g�nk van.

A sport form�j�nak kiv�laszt�sa eset�n fontos, hogy mindenki olyan mozg�sform�t v�lasszon, ami a testalkat�nak, eg�szs�gi �llapot�nak, fizikai er�nl�t�nek a legmegfelel�bb, �s amit sz�vesen is v�gez. Ha valaki kor�bban nem mozgott rendszeresen, annak �rdemes az alapokt�l kezdeni. Erre legalkalmasabb a s�ta, amit v�gezhet�nk munk�b�l hazafel� menet is, hiszen a kellemes m�jusi leveg� j� hat�ssal van a szervezet�nkre, �s az eg�sz napi irod�ban �l�s ut�n a napf�ny is j�t tesz a b�r�nknek.

A s�t�kat beiktathatjuk a h�tk�znapokra, vagy a h�tv�g�kre is, pl. egy kellemes s�ta a p�runkkal, gyerek�nkkel vacsora vagy eb�d ut�n. Ha valaki m�r edzettebb, annak �rdemes nagyobb intenzit�s� mozg�st, pl. fut�st, bicikliz�st, �sz�st, labdaj�t�kokat, stb. v�lasztani, de a h�tv�gi j�t�k a szabadban a gyerekekkel, valamint a tavaszi nagytakar�t�s, kert�szked�s is sok kilokal�ri�nyi energi�t k�pes el�getni.